3.A megkönnyebülés

*Becky szemszöge*
*Következő szünet*

Amint kicsengettek az óráról és kiértünk a folyosóra Sonia és én elkezdtünk SMS-est írni a pasiainknak.

Sonia SMS-e:
Szia Max!Gyere a szekrényemhez amilyen gyorsan csak tudsz!Puszi:Sonia.

Az én SMS-em:
Szia Pete!Megyek a szekrényedhez,gyere te is,gyorsan!Puszi:Becky.

*Sonia szekrényénél*

-Max!Ugye nem mondtad el senkinek amit Becky-ről mondtam?-kérdezte Sonia.
-Nem,dehogy.Nem mondtam el senkinek!-válaszolta Max.
-Oh,hála az égnek.-mondta Sonia.
-De hát miért? Mi van?-kérdezősködött Max.
-Semmi,semmi.Most nem érek rá.Majd később elmondom.Megígérem.Annyi a lényeg hogy továbbra se mondd senkinek.Oké?
-Oké.-mondta Max és visszament az osztályához.

*Eközben Pete szekrényénél*

-Pete!Szia!Figyelj órák után,2-kor gyere hozzánk.Valami fontosat szeretnék mondani.
-Szia Becky.Oké.De mégis miről van szó?Vagy kivel kapcsolatba?-kérdezte.
-Ez most mindegy.Sietek vissza órára majd nálunk mindent megtudsz.-mondtam Pete-nek,megöleltem és siettem vissza.
-Oké.Akkor délután nálatok.Puszi.-köszönt el Pete.

Mikor visszaértem Sonia-hoz megszólalni nem nagyon tudtam a megkönnyebbüléstől ezért egyszerűen csak megöleltem és annyit mondtam:
-Rendes pasid van.Szerencsére nem mondta el senkinek hogy milyen jelenetet rendeztem.Majd valahogy meghálálom neki.

*Délután*

Nemrég értem haza a suliból.Az izgatottságtól nem tudtam enni se ezért csak ledobtam a táskámat,leültem az ágyra és a telefonomat szorongattam.Háromnegyed 2 óta percenként néztem az órát.Végre 14:55-kor csengettek.A kapuban Pete volt.

-Szia!Gyere be.-mondtam.
-Szia!-megpuszilt és belépett az ajtón.
-Gyere menjünk be a szobámba!-hívtam.
-Okés.
-Na,ülj le és figyelj.-mondtam idegeskedve.
-Nyugodj meg,kicsim és mondd el miről akartál beszélni velem.
-Oké,oké.Csak nem olyan könnyű ez nekem,mert tudom hogy ki fogsz akadni.-mondtam.
-Nyugi,nem fogok.Tudod hogy szeretlek.Bármit is csináltál nem fogok Rád haragudni.
-Jó.Szóval tegnapelőtt mikor elindultam hazafelé a suliból meghallottam hogy Darina,az új lány és a másik osztályba az a dilis csaj beszélgetnek.Nem nagyon érdekelt hogy kivel beszélget az új csaj mindaddig amíg meg nem hallottam hogy miről helyesbítve kiről dumálnak...
-Na és kiről dumáltak?-kérdezte Pete.
-Rólad.-válaszoltam.
-Rólam?És mégis mit foglalkoznak ők velem?
-Hát Darina éppen arról áradozott annak a másik dilisnek hogy te milyen aranyos és cuki vagy.
-Miért nem vagyok az?
-Jajj dehogynem persze hogy az vagy.-mondtam.
-Igen és mi volt ezután?-kérdezte Pete.
-Hát az volt hogy nagyon kiakadtam mert elgondolkodtam azon hogy mi lesz ha te ezt megtudod és akkor dobsz engem.Ezután hazajöttem.Tegnap pedig beszóltam neki.
-Ne hülyéskedj már!Hogy hagynálak el téged?Hiszen nem is ismerem és persze te szebb is vagy és szeretlek is.
-Jó,jó most már tudom.És ne haragudj rám azért mert nem bíztam meg benned.
-Nem haragszom.Ne aggódj.
-És van itt még valami..
-Na mi van még?-kérdezte meglepődve.
-Az hogy ezt nem te tudtad meg elsőként.Először elmondtam Sonia-nak.Aztán mikor ordibáltam Darina-val Max is megtudta.
-Jajj nehogy már még ezen is idegeskedj.Természetes hogy először Sonia-nak mondtad el,hiszen a legjobb barátnőd.Max pedig véletlenül tudta meg.Ne aggódj,nem haragszom.Holnap közösen beszélünk Darinával és tisztázunk mindent.
-Jó.Most nagy kő esett le a szívemről.Most pedig gyere és nézzünk meg valami filmet.Darinát pedig majd holnap elrendezzük.
Egészen vacsoráig itt maradt nálunk Pete sokat nevetgéltünk és beszélgettünk.